Vámpírok :
A
halhatatlanok, akik nem öregszenek. Vértestvérek, Káin gyermekei,
számkivetettek, szörnyek, átkozottak. Arra kényszerültek, hogy figyeljék
a világot, ahogy az lassan elpusztítja magát vagy elősegítsék e
folyamat végbemenetelét. Mindent, ami a világon történik, ők
irányítanak. Az életben maradáshoz vérre van szükségük, ami hatalmas
erővel ruházza fel őket. Erősebbek az embereknél, sebeik gyorsan
gyógyulnak, s csak kevés méreg létezik, ami hatásos ellenük. A vér
táplálja természetfeletti képességeiket. A túl kevés vagy túl sok vértől
eluralkodik rajtuk a Bestia, az őrjöngés, a vámpírok legelemibb
ösztöne, amely nem ismer kegyelmet és mindent elpusztít, ami az útjába
kerül. A vámpírok nem lélegeznek, testük hideg, s csak a friss vér tudja
azt felmelegíteni. A szívükbe döfött karótól megbénulnak, de nem halnak
meg. Ha túl sok sérülést szereznek, Torporba zuhannak. A Torpor
hasonlít az alvásra, de annál sokkal mélyebb, melyből a Vértestvér csak
hetek, hónapok, néha évek, néha pedig évszázadok után ébred föl. A
Torporban a vámpír teste megpróbál meggyógyulni a súlyos sérülésekből. A
vámpírok csak akkor halnak meg, ha levágják a fejüket vagy elégetik a
testüket vagy olyan kevés vér marad a szervezetükben, ami már nem elég
az életben maradásra. A naptól súlyos égési sérüléseket szenvednek és
ebbe hamar bele is halhatnak. Csak az erős hit az, ami megvédhet tőlük
egy halandót mivel az igaz hit valamilyen módon megégeti őket.
Nem számít, hogy mennyire keresik a jó útját, végül úgyis az éhség győz. Éhség az emberi lélekre, éhség a vérre. Nem számít mennyire küzdenek saját gonoszságuk ellen, végül úgyis ölniük kell. Habár megőrzik emberi lelküket, valójában ragadozóvá válnak, s arra vadásznak, amit régen saját fajtájuknak tekintettek: az emberekre. Természetfeletti képességekkel rendelkeznek, melyek sok gyakorlással egyre hatékonyabbá válnak. Az emberiség szeme elől rejtve élnek, s így vívják a halandók számára nagyrészt láthatatlan csatáikat. Klánokban élnek, melyeknek tagjai hasonló képességekkel bírnak. A klánok a két szektának, a Kamarillának és a Sabbatnak lehetnek a tagjai, illetve létezik néhány független klán is. A vámpírok generációja azt jelöli, hogy a Vértestvér milyen messze áll Káintól, minden vámpír apjától. Minél messzebb állnak Káintól annál hígabb a vérük, s annál gyengébbek. Egy Vértestvér egy Káinhoz közelebb álló vámpír vérének megivása által átkerül annak generációjába.
Nem számít, hogy mennyire keresik a jó útját, végül úgyis az éhség győz. Éhség az emberi lélekre, éhség a vérre. Nem számít mennyire küzdenek saját gonoszságuk ellen, végül úgyis ölniük kell. Habár megőrzik emberi lelküket, valójában ragadozóvá válnak, s arra vadásznak, amit régen saját fajtájuknak tekintettek: az emberekre. Természetfeletti képességekkel rendelkeznek, melyek sok gyakorlással egyre hatékonyabbá válnak. Az emberiség szeme elől rejtve élnek, s így vívják a halandók számára nagyrészt láthatatlan csatáikat. Klánokban élnek, melyeknek tagjai hasonló képességekkel bírnak. A klánok a két szektának, a Kamarillának és a Sabbatnak lehetnek a tagjai, illetve létezik néhány független klán is. A vámpírok generációja azt jelöli, hogy a Vértestvér milyen messze áll Káintól, minden vámpír apjától. Minél messzebb állnak Káintól annál hígabb a vérük, s annál gyengébbek. Egy Vértestvér egy Káinhoz közelebb álló vámpír vérének megivása által átkerül annak generációjába.
Maszkabál: A szokás vagy hagyomány, hogy a vámpírok elrejtik létezésüket a halandók elől. A Maszkabált azért hozták létre, hogy megvédjék a vámpírokat a halandóktól és a kipusztulástól. Létrehozásának fő oka az Inkvizíció ténykedése volt, mely rengeteg vámpír életét követelte. A Kamarillában a Maszkabál legcsekélyebb áthágása is súlyos büntetést von maga után, a szabályok komolyabb áthágásának büntetése sokszor az elkövető Végső Halála. A Sabbat nem sokat törődik a betartásával, de nem is szegi meg komolyan, mivel az önfenntartáshoz nekik is szükségük van rá.
Vérfarkasok :
A
farkasemberek vagy ahogy magukat nevezik Garouk. Ritkán Alakváltókként
is emlegetik őket. Őrzik saját emberi vonásaikat és a farkasokét is,
képesek 3 vagy akár 5 különböző alakot felvenni. Nagy hangsúlyt
fektetnek istenük, Gaia szolgálatára. Erős hierarchiában élnek, fontos
számukra a becsület, a dicsőség és a bölcsesség. Ők a vámpírok
természetes ellenségei.
Mágusok :
Ők
a Látók, az igazi varázslók, a szerencse irányítói, a véletlen
látszólag mindig a kezükre játszik. Azonban ennek nagy ára van, mivel a
valóság ellenáll az elferdítésére irányuló próbálkozásoknak. A varázsló
sokszor komoly fájdalmakkal fizet tetteiért. Életük során számos
hagyományt követnek, a varázslás mibenlétét kutatják. Néhányan egymást
segítve dolgoznak, mások szembekerültek társaikkal, de általános, hogy
vigyáznak a békességre.
A kelet vámpírjai :
A
Cayathiaiak, a Keu-jinek, a kelet Vértestvérei különböznek nyugati
testvéreiktől, akiket ők Kin-jinnek neveznek. Ők tényleg az élő
halottak. Velük könnyen végezhetnek betegségek, megölhetik őket a
halandók is. Az ő lelkük leszállt a pokolba, s onnan tért vissza
valamilyen okból, ami lehet például a be nem teljesített sors. A lélek
visszatér és életre kelti a testet, meggyógyítja azt, ha szükséges. A
Keu-jinek bámulatos lények, képességeik teljesen különböznek a nyugati
vámpírokétól, mégis felfedezhetők bizonyos hasonlóságok. Sokuk teljesen
emberi, mások azonban valóban halottak, bomlásnak indult, büdös,
csoszogó lények.
Fae :
A
mítoszok és a mágia teremtményei, az alakváltók. Míg a varázslók a
valóság átformálására használják akaratukat, addig egy Fae csak létezővé
képzel egy dolgot, vagy éppen nem létezővé. Azonban ők sem istenek,
nekik is megvannak a saját korlátaik, s úgy tűnik ez maga a modern
világ. Hétköznapi dolgok is képtelenné teszik őket erejük használatára.
Hogy mi a közös ezekben a tárgyakban azt nem lehet tudni. Egy
titokzatos világból érkeztek, aminek számos neve van, többek között
Acadia. Ez a világ nem rendelkezik a mi világunk valóságának
korlátaival. Minden Fae arra törekszik, hogy visszatérhessen ebbe a
világba, bár nem tudni, mi akadályozza őket ebben.
Halandók :
Az
emberek, a csorda. Legtöbbjük nincs tudatában a vámpírok létezésének,
de vannak egy kevesen, nagyon kevesen, akik tudnak a létezésükről.
Néhányuk csak csodálja a Vértestvéreket, mások azonban nem mindig ilyen
békések.
Felruházottak :
A
kiválasztottak. Némely halandó több, mint aminek látszik. Egyesek
hatalmas erővel bírnak. Néhányuk ezt hitnek hívja, mások pedig
ajándéknak. Akárhonnan is származzanak ezek a képességek, veszélyt
jelentenek a természetfelettire. A felruházottak mindegyike képes arra,
hogy meglássa és felismerje a vámpírokat és más természetfeletti
lényeket. Néhányuk csak kíváncsi, tanulmányozni szeretné a
Vértestvéreket, mások önkéntes hittérítővé válnak, s megpróbálják a
vámpírokat a jó útjára terelni, nagy részük viszont erőszakossá válik, s
a vámpírokra támad meglepően nagy erővel és dühvel. A szerencse
természetellenesen sokszor áll a felruházottak pártjára. Bármelyik ember
közéjük tartozhat, nemtől, kortól, bőrszíntől és hittől függetlenül.
Ezek a tényezők nem befolyásolják, hogy kiből lesz kiválasztott.
Vadászok :
A
vámpírok halandó ellenségei nem csak a felruházottak lehetnek. Néhányuk
egyszerű halandó, aki nagy akaraterővel rendelkezik, s arra vágyik,
hogy bosszút álljon tényleges vagy valótlan sérelmeiért. Jóllehet a
vadászok nem rendelkeznek a felruházottak hatalmával, azonban egyesek
hite meglepően erős, elég erős ahhoz, hogy kárt tehessenek a
természetfelettiben. Mások a tudományt és a fegyvereket hívják
segítségül a harcban. A vadászokat sokszor a félelem vagy a gyűlölet
vezérli, két igen veszélyes érzelem. Azonban azok a vadászok a
legveszélyesebbek, aki képesek úgy gondolkodni és viselkedni, mint az
áldozatuk, akit üldöznek. Azok a vadászok, akik nem a látók közül valók,
általában nagy testi erővel bírnak, mivel különleges képességek híján
sokszor csak erre támaszkodhatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése